Mai nap a tejes nap :) A délelőtt folyamán ellátogattunk Dénesékkel a Keresztúri tejgyárba. Dénessel együtt kb. 400 gazda tejét szállitják a gyárba naponta, és dolgozzák fel. Termékeik között szerepel pl. a szána (nekem a kefírhez hasonlított az íze), a burduf (mindenféle sajt összedolgozása rúd formában), a sajtok (pl. chedar, füstölt, trappista), a gyümölcs joghurtok, a tejföl... A gyümölcs joghurtok isteni finomak! :) A gyárban 22 fő dolgozik. Nagyon sok folyamatot kézzel végeznek el (pl. burduf csomagolása és kimérése, szána műanyag flakonba való feltöltése, sajtok kívánt méretre vágása). A termelésvezető nagyon kedvesen válaszolt minden egyes kérdésemre :) Nehéz lehet valamit elmagyarázni úgy, hogy az amúgy mindenkinek teljesen egyértelmű a mindennapi életben. Nagyon jó volt belegondolni, hogy valamelyik finom joghurtban az énáltalam fejt tej cseppjei vannak :) A délután folyamán a hét talán eddigi legfurcsább és legmegdöbbentőbb élménye ért. A papucs Dacia platóján közlekedve, elég meredek domboldalakon át, feljutottunk az esztenára (lényegében a szállása a dombon dolgozóknak). Kerítéssel körbekerített részek (kosarak), és bennük több száz juh és kecske látványa fogadott. Az eszterenga (olyasvalaki, mint egy pásztor, aki betereli fejésre az állatokat egy lyukon át) éppen hajtotta be a juhokat a fejésre.. Egy bodega alatt 5 ember ült, akik egyfolytában fejték, a szinte futószalagon érkező juhokat és kecskéket, 40 fok volt, semmi széljárás... és ők ezt csinálják naponta háromszor 1,5 órán át... Hihetetlen számomra. Bekukucskáltunk az éjszakai őr "szállására" is, amit hívnak kalibának, kohennek is. Számomra egy olyan nagy ládához hasonlító fekvőhelyül szolgáló tákolmány, ahol az egyik oldal felnyitható. Van benne sok pokróc és ennyi. És a semmi közepén van, a nyájhoz közel. Az állatokat kutyák is őrzik, akiknek ütköző is van a lábukon, hogy ne tudjanak olyan gyorsan futni. A kosarak közelében 3 fából készült épületecske.. Egy a "konyha", egy az alvásra szolgáló hely, és egy a juhsajt készítésére szolgáló rész. A tejszűrőként szolgáló géz tartalmát elnézve, itt nem kell tőgymosást végrehajtani fejés előtt... De ezek után persze kóstoltam juhsajtot, a sajtkészítésnél a megmaradt tejsavó főzése során elkészülő ordát is. Mindkettő nagyon finom volt :) A friss sajtoknak, akár tehéntejből, juh- vagy kecsketejből készültek, érdekes gumis, ruganyós állaga van, amit eddig még soha nem tapasztaltam. Hazafelé menet meglátogattuk Dénes nagymamáját is, aki 82 évesen, ilyen rekkenő hőségben kijár kaszálni a temetőbe... No comment. Vajon a friss levegő és folyamatos munka teszi a nénit ilyen energiabombává? Jó lenne tudni a receptet :) Amúgy a szótáram kezd elszabadulni.. Rájöttem, hogy nem jó a sima magyar-székely szótár.. hiszen bonyolódik a helyzet.. nem mindegy, hogy akivel beszélgetsz, az udvarhelyi..vagy csíki..vagy gyergyói. Na ez a kihivás :)