Elindultunk. Döcögve, lassan és viccesen. Hét Kalandor vág neki a vidéknek, minden bajára, minden varázsára számítunk és tudjuk, hogy az igazat fogjuk kapni. Nevetünk, eszünk, teregetünk, múlatjuk az időt.

A kezdeti bámulatot a kilométerek hatására egyre felváltják a kisebb-nagyobb szúnyókák. Lelkesedésünk töretlen, a víz meg drága a vonaton.

Kolozsvár után álomba ringat mindannyiunkat a vonat... Mire felkelünk új, gyönyörű táj fogad minket. Csillognak a szemeink: megérkeztünk.