Reggel Csíkszeredába és környèkère kirándultunk. Ellátogattunk Hargitafürdőre, ahol a büdös gödörbe is beültünk. Büdösfürdő nevét a kénhidrogént tartalmazó, záptojás szagú mofettagázról kapta, amely a felületi hajszálereket tágítja és javítja a vérkeringést.
Ahogy kijöttünk a gödörből, elsétáltunk a Balu Kalandparkig. Egy fagyi mellett néztük az oda érkezőket. Itt található a sípálya is, amely Dénes szerint jó móka és télen szép a hegyekben a táj.
A hegyről lekocsikázva Csíksomlyóra utaztunk. Megnéztük a templomot és a zarándokhelyet, aminek nagyon örültem, mert mindig is el szerettem volna ide jönni. :) Az ügyeket Csíkszeredában intéztük, ahol egy kis sétával kiegészítve megnéztük a főteret, majd a Jótevő csárdában ebédeltünk. Megismerhettem Dénes barátját, Alpárt. Egy újabb kedves ember, akiről tudni kell, hogy minden kalandort figyelemmel kísért ezidáig.
Az estét pedig alig vártuk. Medvelesre igyekeztünk Andrással, a vadőrrel, akit később elmeveztünk Tarzannak, annyi mindent ismer az erdőben. Neki ez az élete, és már pajtársai a medvék. Ő sem fél a medvéktől, és a medvék sem tőle.
Láttunk 4 medvét, egy szarvasbikát, vaddisznót. Rettentően izgalmas volt. Sosem láttam medvét így kint a szabadban az otthonában. Jó volt meglesni, hogyan járnak, esznek, fekszenek, félnek és ballagnak tovább. Maradandó élmény lesz számomra. :)
