Nagy Viktória

Ma a reggeli torna a gyerekeknek kicsit hosszabb volt, mint tegnap. Fontos, hogy sokat mozogjanak és élvezzék is. A torna után indultak is lovagolni. Nagy élmény volt látni,ahogy a 10 év körüli gyerekek önàllóan irányítanak egy lovat. Számomra az is felfoghatatlan, hogy az egyik kislány 5 évesen már milyen érzékkel üget a lovon, igaz, még csak futószáron. Erről eszembe jut Mónika, a helyi lovàsz története, aki már 4 éves korától lovagol, és 8 évesen már Magyarországon töltött egyedül 2 hónapot, hogy lovagolni tanuljon. Tőle sokat tanulnak a táborozó gyerekek és én is a lovaglásról, lovakról. Ma már nyeregbe ülhettem, és a könnyített ügetést gyakorolhattam. Óriási élmény a lovon ülni és érezni, ahogy mozog, odafigyelni a helyes testtartásra és a megfelelő ütemben való mozgásra. Nagyon hálás vagyok azért, hogy ezt kipróbálhattam, és minden egyes élményért, amit itt átélhetek. Láthattam, ahogy a lovakkal foglalkozók milyen trükköket tanítottak meg a lovaknak, és hogyan kezelik őket. Például megtudtam,hogy a lovak "utánozós" állatok, így követik azt, amit az ember csinál. A 17 éves Renáta, aki szintén nagyon ért a lovakhoz, elérte, hogy a ló feküdjön le és hemperegjen a homokban, úgy, hogy csupán elkezdett a lábával kapirgálni. Több hasonló trükköt is bemutattak, amiket a gyerekek és én is nagyon élveztünk. Ezenkívül a táborozókkal töltöttem időmet és igyekeztem szórakoztatni őket a délutáni esős időben. Kíváncsian várom a következő napot, hogy vajon milyen meglepetéseket tartogatnak még számomra.