Juhász Anett

A mai nap reggelén is a szoptatással kezdődött a nap. Utána a fenti kertbe küldtek el, hogy hozzak pityókát a szilvásgombóchoz és paprikákat a töltött paprikának. Érdekes itt levesként tartják nyilván a töltött paprikát. Reggelire tejbereszeltet készített Juliska mama. A melegített tejbe laskát reszelnek, édesítik cukorral, ízesítik vaníliával. Nagyon finom és laktató, hasonló csemege  lesz mint a tejberizs. Reggeli után a mezőre mentünk az új legelendő területet lekeríteni, vagyis a villanypásztort és az oszlopokat rakosgattuk egész délután Attilával, Ágnessel és nagybátyjukkal, Bélával. Attila és Ágnes Marton Szabolcs, az én gazdám ;-), ikergyermekei. Sokat dolgoztunk együtt, sokat tanultam tőlük. És őszintén nem igazán értették miért tetszik nekem ez az élet, mit nem lehet a városon szeretni. A csere lehetőségét mindkét fél  fenntartja... Továbbra is, annak ellenére is, hogy ma lejártam a lábam, a melegben derékig érő fűben, ősszevissza karistól a mező és csípett a sok szakadék. Úgy érzem a táj, a környezet és a cél minden elhullajtott verejtékcseppet kárpótol. Meghát ez a meleg  és forróság a mezőn vagy városban megintcsak összehasonlíthatatlan. A faluban a fiatalok összetartanak segítenek egymásnak. Most ugye mindenki arat, Szabolcstól tudom, hogy esős volt eddig a nyár, s el vannak maradva az aratással. Szóval mindenki a mezőn kombájnnal, préselővel-bálázóval  szorgoskodik. Megismertem Attila és Ágnes barátait Sanyit, Kareszt és Péterkét, ők is mind a családi gazdaságban tevékenykednek nyáron: vetnek, aratnak, állatokat gondoznak. Tanévben a városban tanulnak, akkor kevesebbet vannak otthon és a szülőkre,nagyszülőkre, a család többi tagjára jut a több feladat. A feladatmegosztás fontos, hogy minden rendben működjön. "A minden megoldható" elv itt is működik. Enikő, Szabolcs felesége, az ikrek édesanyja, a ház körüli dolgokat intézi. Juliska mamával minden nap főznek, hogy legyen a dolgos kezekben energia. Az ikrek anyai nagyszülei a szomszéd utcában laknak ők is sokat segítenek. Eta mama süti a házikenyereket a családnak, például. A gazdaság stábtagja még Pillangó, a család lova. A szekér elé kötik, s már indul is a menet a friss kaszálékért a disznóknak. Ma én is voltam a fiúkkal. A munka közben az jutott eszembe, hogy olyan ez mintha a spagettit próbálnám a villámra felcsavarni, az elején nem volt rajtfogás nekem. Bélabátyja mondta, hogy mint a nadrágon ezen is a lyukat kell megtalálni, az ő szakavatott szeme, már tudta, hová kell a villát szúrni és tovább hányni a szekérre. Szóval miután tricepszre és hasizomra gyúrtunk a megpakolt szekér mellett visszaballagtunk a házhoz. Bélától meg tudtam, hogy nagyon sok az üres ház, a lakói kihaltak, Márkodon jelenleg olyan 200-an laknak gyermekekkkel együtt. Nagyon sok szép régi  tornácos ház előtt székelykapu áll. Fotóztam is emlékül párat.