Nagy Viktória

A mai napunk egészen különleges volt. A szokásos ès kihagyhatatlan reggeli torna után a gyerekek hosszú lovaglásra indultak a gyakorlópályán. Ezután ebédeltünk velük és délután közös activity játékba fogtunk. Számomra ezek után kezdődött a kaland. Zoltán, a fogadó családom feje, elvitt a családi vállalkozás gyárába, ahol az áruba bocsátandó takarmánnyal foglalkoznak, illetve napos csibét, pulykát, stb. nevelnek, és adnak el. Türelemmel és szakértelemmel fordult felém. Kíváncsi ternészetem miatt sok dolgot kellett elmondania, a gépek működéséről, a munkaerő hozzáállásáról és sok minden másról. Nagyon élveztem, és rengeteg új dolgot tanultam utunk során. Miután visszaértünk lóra ültettek és futószáron gyakorolhattam nyeregben az ügetést, amiben Noémi volt segítségemre. Hihetetlen mennyire jó érzés együttmozogni a lóval, figyelni a lépéseit, hogy könnyítsük a terhelését. Illetve azt sem gondoltam volna, hogy ennyire fárasztó és izmokat igénylő hobbi ez. A helyi lányok mind izmosak és karcsúak, mostmár érzem is miért. Lassan olyan izomlázam lesz, hogy lábra sem tudok majd állni. Nagyon élvezem minden percét az itt töltött időnek, ma is sok dolgot tanultam és várom a holnapot,hogy magamba szívahassam a helyiek szakértelmének egy-egy részletét.