Gálos Anna

Nehezen találom a szavakat, persze nem csak azért mert kellő képpen elfáradtam. Ma reggel Levente jött értem szekérrel. Mondta, hogy felmegyünk a hegyre s megnézzük, hol legelnek a juhok. Felfele utunk is már-már kalandosnak mondható, de emellett filmbe illő helyeken vitt felfelé. Egy lóerővel, zabhajtással baktattunk felfelé a víz kimosta hatalmas kövek hátán s minimun 45 fokos meredekségen. Csodaszép helyen legelnek a juhok is. Akkora fák vannak amiket otthon ritkán látni. Délután hatalmas szerencsénk volt, mert mire visszaértünk a majorházhoz, csak akkor kezdett el esni. Szakadt, mintha a dézsából öntötték volna. Az esti fejésnél már én is segíthettem és azt hiszem nem hazudok nagyot ha azt mondom egészen eredményesen sikerül. :) Az éjszakát a kalyibában töltöttem és itt nyert értelmet az "...álmában csenget egy kicsit..." vers részlet. A juhokkal együtt álomba is csengettem magam igen gyorsan, a jólevegő és a munka hatására.