Sajnos már túl vagyok az erdélyi kalandom felén, de azt mondhatom, hogy életem egyik legjobb döntése volt, hogy pályáztam erre. Ígéretemhez híven elárulom, hogy mi az ökörszem: tükörtojást jelent itt Székelyföldön.
De mi is történt ma? Zoltán bácsi felvitt a hegyekbe az esztenájukra. Útközben meseszép tájat láttam az eső ellenére is, és sok érdekes dolgot tudhattam meg a vidékről. Jó volt hallgatni a székely beszédet, lassan kezdem megérteni az itteni szavakat is. Fent az erdőben tehenekre és juhokra vigyáznak a pásztorok. Az esztenát megtekintve rájöttem, hogy nem bírnék ki ott egy éjszakát sem. Elég nomád körülmények között élnek ott a pásztorok április végétől szeptember végéig. Szerencsére Zoltán bácsi visszavitt a civilizációba. De mielőtt visszaindultunk volna, megnéztük, hogyan készítenek sajtot a pásztorok. A szerencsésebb ismerőseim meg is kóstolhatják majd otthon. Visszafele hoztunk magunkkal 2 tehenet a hegyről le, mert már 8 hónapos vemhesek. A teljesség kedvéért azonban el kell árulnom, hogy befogni őket felért egy edzéssel a férfiaknak.
Mire leértünk a faluba, következett az állatok esti etetése. A hét folyamán először őröltem gabonát a teheneknek. Este nagyon jót beszélgettünk az "új családommal", akiknek nagyon köszönöm, hogy befogadtak magukhoz egy hétre, és hogy részese lehetek a mindennapjaiknak. Azért a "régi családomnak" üzenem, hogy egyelőre úgy néz ki, hogy vasárnap érkezem haza. De ki tudja, nem kapok-e egy mezőgazdasági állásajánlatot addig még...
