Kapin Marianna: Utolsó napom Székelyföldön
Utolsó közös reggelinken megkóstoltam a bárányhúst. Nagyon ízletes és omlós volt….
Utolsó kaszálásunkra délelőtt indultunk traktorral. Ismét felemelő élmény volt vezetni a traktort, és nézni a munkánk gyümölcsét: a lekaszált friss lucerna sorokat…
Utolsó “kirándulás” Edittel a boltba, hogy helyi édességeket vihessek haza. Útban hazafelé felmentünk a Szent Anna kápolnába, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a közeli és távoli vidékre. Utunk során nagyon jót beszélgettünk Edittel…
Utolsó közös ebéd…
Majd következett a nehéz búcsúzás….Könnyes szemmel vettünk búcsút egymástól a viszontlátás reményében….
Utolsó közös délután a kalandorokkal és a gazdákkal együtt….
Megkaptam a tiszteletbeli erdélyi gazda címet.
Utolsó finom erdélyi kürtöskalács…
Majd megérkeztünk a pályaudvarra…. Eljött a búcsúzás ideje a befogadó gazdáinktól…
Nehéz szívvel, de egyben felejthetetlen élményekkel gazdagodva szálltam fel a vonatra….
Köszönöm ezt a nagyszerű hetet Zolinak és családjának, valamint az Agryának, hogy részt vehettem a programban!!!!
Hálás vagyok a Csíkbánkfalván töltött időért!
Kapin Marianna: Székelyesen
Úgy gondoltam, hogy a Csíkbánkfalván töltött egy hét után a mai napomat székelyesen fogom megírni, igyekszem székelyes kifejezéseket használni a beszámolómban. Ebben persze segít nekem az egész Sándor család. Olvassátok szeretettel tőlünk:
Ejsze kezdjünk neki. Délelőtt eljártunk az oldalba kaszálni. Nagy élmény volt a traktor vezetése. Visszafele Zoli vezette a traktort, én meg félelmemben letörtem a visszapillantó tükröt. Ezt látva Zoli megkért:
” Szökjél le a traktorról!”…
Leszöktem…
Erre Zoli is leszökött…
“Akkor inkább vezess te”…
Így visszaszöktem a haladó traktorba. Ezen mutatványunk ellenére szerencsésen hazaértünk.
Egy kis pihenő után a konyha várt rám, ahol szilvás gombócot készítettünk a család női tagjaival. Evés után elmentünk nyújtani a Balu Parkba. Félúton lógtam két fa között, amikor szóltak, hogy vár otthon a Hír Tv. Leesve a fáról, beesve az autóba gyorsan hazaértünk, az interjút letudtuk, az állatokat megetettük, a bálákat a remorkáról levetettük. A vacsora parasztcsorba, miccs, rejben sült pityóka szánával, juhtúróval, vajjal, s megfűszerezve citromos piros hagymával, fokhagymával. Mindezt megkoronáztuk az Igazi Csíki Sörrel. Elalvás előtt a család férfi tagjai eljárták a legényest Balázska vezénylésével.
Röviden összefoglalva így telt a napunk. Remélem, hogy sikerült egy kis ízelítőt adnunk a székelyek nyelvjárásából. Köszönet a segítségért Zolinak, Bettykének, Editnek és Istvánnak!
Az utolsó itteni élménybeszámolóm felejthetetlen marad számomra, mert hosszasan kacagtunk a megírása közben.
Kapin Marianna: Médiasztár :)
Csütörtöki napunk az interjúk jegyében zajlott. Délelőtt Csíkszeredában jártunk Zolival, hogy a Csíki Hírlapnak meséljünk a Vidék Kaland programról. Nagyon jó volt elmondani a közös munkák által szerzett közös élményeket. Ezt követően telekpapírokat intéztünk a városban, mert ugye Zoli ezzel is foglalkozik. Kultúrprogramban is volt részem, hiszen megtekintettük a Mikó-várat. Útban hazafelé bementünk a helyi piacra, hogy friss gyümölcsöket vigyünk haza.
Délután túrós pityókás (krumpli) levest ettünk, és fuszulykát (zöldbab) fasírttal. Így jóllakottan láthattunk neki az újabb feladatoknak: kerítésfestés és fűkaszálás kézi kaszával. Nagyon élveztem a nagy meleg ellenére is az újabb kihívásokat. Szerencsére 2 esős nap után visszatért ide is a nyár.
Este következett az állatok etetése és fejése, valamint megtanulhattam, hogyan kell a teheneket megtisztítani. Vendégeink is voltak az Agrya részéről: Anita és Tamás. Nekik is adtunk interjút, és beszéltünk a munkánkról, a felejthetetlen élményeinkről és a tapasztalatainkról. Az állatok és a riportok mellett azért jutott egy kis idő még a traktormosásra is Balázskával. Szerintem tisztább lett, mint új korában, de ezt majd eldöntitek a fotó láttán…
Holnapra igazi meglepetéssel készülünk a Sándor családdal nektek, úgyhogy ne felejtsétek el olvasni a blogom 
Kapin Marianna: Az esztenán azért nem bírnám ki
Sajnos már túl vagyok az erdélyi kalandom felén, de azt mondhatom, hogy életem egyik legjobb döntése volt, hogy pályáztam erre. Ígéretemhez híven elárulom, hogy mi az ökörszem: tükörtojást jelent itt Székelyföldön.
De mi is történt ma? Zoltán bácsi felvitt a hegyekbe az esztenájukra. Útközben meseszép tájat láttam az eső ellenére is, és sok érdekes dolgot tudhattam meg a vidékről. Jó volt hallgatni a székely beszédet, lassan kezdem megérteni az itteni szavakat is. Fent az erdőben tehenekre és juhokra vigyáznak a pásztorok. Az esztenát megtekintve rájöttem, hogy nem bírnék ki ott egy éjszakát sem. Elég nomád körülmények között élnek ott a pásztorok április végétől szeptember végéig. Szerencsére Zoltán bácsi visszavitt a civilizációba. De mielőtt visszaindultunk volna, megnéztük, hogyan készítenek sajtot a pásztorok. A szerencsésebb ismerőseim meg is kóstolhatják majd otthon. Visszafele hoztunk magunkkal 2 tehenet a hegyről le, mert már 8 hónapos vemhesek. A teljesség kedvéért azonban el kell árulnom, hogy befogni őket felért egy edzéssel a férfiaknak.
Mire leértünk a faluba, következett az állatok esti etetése. A hét folyamán először őröltem gabonát a teheneknek. Este nagyon jót beszélgettünk az “új családommal”, akiknek nagyon köszönöm, hogy befogadtak magukhoz egy hétre, és hogy részese lehetek a mindennapjaiknak. Azért a “régi családomnak” üzenem, hogy egyelőre úgy néz ki, hogy vasárnap érkezem haza. De ki tudja, nem kapok-e egy mezőgazdasági állásajánlatot addig még…
Kapin Marianna: Ökörszem
Kicsit esősen indult e reggelünk, de szerencsére kitisztult az idő. Reggeli után megnéztük a Közbirtokosság székházát, ahol Zoli apukája, Zoltán bácsi dolgozik. Ő a Csíkbánkfalvi Közbirtokosság elnöke. Majd ellátogattunk Csíkszentsimonba, Zoli másik munkahelyére is, ahol István, a polgármester mesélt érdekes történeteket a faluról. Meglátogattuk az ottani Művésztábort is, ahol közel 200 gyerek volt. Délután az eső ellenére elindultunk felmérni a tegnap learatott búzaföldet. Zoli lelkesen tanította a földmérést, de ez nem meglepő, hiszen topográfus a végzettsége. A mérés végére nyakig sárosak lettünk, de megérte, mert egy újabb dolgot próbálhattam ki. Hazaérkezésünk után nekiláttunk a tehenek etetésének, ganéjozásának. Ma géppel fejtem a teheneket, de már egyre magabiztosabban. A tehenek után következett a disznók etetése. A malacoknak füvet vágtam fűnyíróval a kertben. A munka végeztével jöhetett a jól megérdemelt vacsora. A mai menü ökörszem volt. Hogy mi is ez? Azt megtudhatjátok a holnapi élménybeszámolómból.
Kapin Marianna: Kíváncsian a holnapra
A mai napom is élményekben gazdagra sikerült. Reggel megmértük a tej fajsúlyát, majd lemértük, hogy hány liter tejet visz el Csíkszeredába a tejeskocsi. Az esti és a reggeli fejés eredménye 440 l tej lett. Úgy gondolom, hogy eredményes volt a 25 tehén fejése. Reggelire Aranka néni, Zoli anyukája nagyon finom puliszkát készített, ami igazi helyi étel, majd a kiadós reggeli után elindultunk a mezőre. Először traktorral száraz lucernát báláztunk, és Jani bácsinak köszönhetően egyedül vezettem a traktort. Ezt követően Zoli mutatta meg a lucerna kaszálását traktorral. Nagyon hálás vagyok Neki, hiszen mindent megtanít, és megengedi, hogy kipróbáljam a különböző teendőket. A kaszálás után felszedtük géppel a friss lucernát, majd hazavittük a teheneknek. Estére maradt a 10-15 kg-os lucerna bálák lepakolása a csűrbe, valamint az állatok etetése és fejése. Először friss lucernát, silókukoricát, áztatott gabonát adtunk a teheneknek, utána pedig géppel, illetve kézzel fejhettem a teheneket. Meg kell jegyeznem, hogy kézzel fejni tehenet nem is olyan egyszerű, viszont nagyon fárasztó. Azért a munka mellett jutott egy kis idő játékra is Balázskával, Zoli kisfiával. Az egész napos munka végén együtt készítettem a vacsorát Bettykével, Zoli feleségével, és egy kedves beszélgetéssel zártuk a mai napunkat. Ma a traktorvezetésé volt a főszerep, de kíváncsian várom, hogy holnap milyen új feladatokkal ismerkedhetem meg. Azt hiszem, hetente egyszer szívesen vezetnék traktort, mert az olyan megnyugtató….
