Úgy gondoltam, hogy a Csíkbánkfalván töltött egy hét után a mai napomat székelyesen fogom megírni, igyekszem székelyes kifejezéseket használni a beszámolómban. Ebben persze segít nekem az egész Sándor család. Olvassátok szeretettel tőlünk:
Ejsze kezdjünk neki. Délelőtt eljártunk az oldalba kaszálni. Nagy élmény volt a traktor vezetése. Visszafele Zoli vezette a traktort, én meg félelmemben letörtem a visszapillantó tükröt. Ezt látva Zoli megkért:
" Szökjél le a traktorról!"...
Leszöktem...
Erre Zoli is leszökött...
"Akkor inkább vezess te"...
Így visszaszöktem a haladó traktorba. Ezen mutatványunk ellenére szerencsésen hazaértünk.
Egy kis pihenő után a konyha várt rám, ahol szilvás gombócot készítettünk a család női tagjaival. Evés után elmentünk nyújtani a Balu Parkba. Félúton lógtam két fa között, amikor szóltak, hogy vár otthon a Hír Tv. Leesve a fáról, beesve az autóba gyorsan hazaértünk, az interjút letudtuk, az állatokat megetettük, a bálákat a remorkáról levetettük. A vacsora parasztcsorba, miccs, rejben sült pityóka szánával, juhtúróval, vajjal, s megfűszerezve citromos piros hagymával, fokhagymával. Mindezt megkoronáztuk az Igazi Csíki Sörrel. Elalvás előtt a család férfi tagjai eljárták a legényest Balázska vezénylésével.
Röviden összefoglalva így telt a napunk. Remélem, hogy sikerült egy kis ízelítőt adnunk a székelyek nyelvjárásából. Köszönet a segítségért Zolinak, Bettykének, Editnek és Istvánnak!
Az utolsó itteni élménybeszámolóm felejthetetlen marad számomra, mert hosszasan kacagtunk a megírása közben.
